Élő papok társasága: Hodász András drámájának margójára
Mélyen megrendít Hodász András drámája. Kívánom neki, hogy pályafutásának most kezdődő fejezetében találja meg új hivatását, és azt a rengeteg talentumot, amit papként sokunk örömére kamatoztatott, máshol is életre tudja váltani.
A vele történteknek biztosan sok tanulsága van, jó, ha mindenki levonja őket.
Nekem valamiért a Holt költők társasága jut most eszembe. A tanár főhős ott is alapjaiban rúgta fel a környezete diktálta szabályokat, hatalmas szenvedéllyel, lelkesedéssel, hibákat is elkövetve mutatott új utakat a diákjainak, mígnem végül egy, részben talán neki is felróható tragédia miatt búcsúzni kényszerült az iskolától. Amikor összepakolja a holmiját, és kinéz az ablakon, azt látja, hogy a korábban a hagyományos, frontális oktatás mellett kardoskodó – újító módszerei miatt vele is összetűzésbe kerülő – kollégája az udvaron körben sétál a diákjaival, és így próbálja tanítani nekik a latin igeragozást.
Apró, de fontos próbálkozás ez a részéről a módszertani megújulásra, melyet nyilvánvalóan a Robin Williams alakította karakter ihletett. Így vált John Keating tanár úr személyes drámája a megmaradó közösséget gazdagító, éltető tapasztalattá.