Élő papok társasága: Hodász András drámájának margójára

hodasz.jpg

Mélyen megrendít Hodász András drámája. Kívánom neki, hogy pályafutásának most kezdődő fejezetében találja meg új hivatását, és azt a rengeteg talentumot, amit papként sokunk örömére kamatoztatott, máshol is életre tudja váltani.

A vele történteknek biztosan sok tanulsága van, jó, ha mindenki levonja őket.

Nekem valamiért a Holt költők társasága jut most eszembe. A tanár főhős ott is alapjaiban rúgta fel a környezete diktálta szabályokat, hatalmas szenvedéllyel, lelkesedéssel, hibákat is elkövetve mutatott új utakat a diákjainak, mígnem végül egy, részben talán neki is felróható tragédia miatt búcsúzni kényszerült az iskolától. Amikor összepakolja a holmiját, és kinéz az ablakon, azt látja, hogy a korábban a hagyományos, frontális oktatás mellett kardoskodó – újító módszerei miatt vele is összetűzésbe kerülő – kollégája az udvaron körben sétál a diákjaival, és így próbálja tanítani nekik a latin igeragozást.

Apró, de fontos próbálkozás ez a részéről a módszertani megújulásra, melyet nyilvánvalóan a Robin Williams alakította karakter ihletett. Így vált John Keating tanár úr személyes drámája a megmaradó közösséget gazdagító, éltető tapasztalattá.

Amennyiben a most tragikus hősként elbukó Andrásnak csak ekkora szerepe volt az egyházában, már akkor nem történt semmi hiába. Mert ekkora lánggal égni, a teljes, ráadásul sebzett személyiséget ilyen átfogóan belevinni a papságba, ennyi mindenbe fejest ugrani talán valóban sok és (ön)veszélyes. De ha – miközben már most is számos kiváló lelkipásztor gazdagítja a katolikus közösséget – példája mind többeket segít hozzá, hogy jobban ráérezzenek az örömhír hirdetésének 21. században hatékony nyelvezetére, vagy éppen bátrabban tegyenek szóvá közéleti ügyeket, akkor a most elhalt, sokak által sérültnek tartott mustármag sorsa nem hiába teljesedett be.

tévedésből visszahulltt kő vagyok
ha nem hulltam volna, azt se bánnám
felettem ha fekete lyuk ragyog
szívem elalszik a semmi ágán

sikoly közben hangod ha bicsaklik
hajnalban ölelés, ha kifárad
rám vársz a tükör előtt virradtig
reggel miattam üres az ágyad

lehetek szent vagy akár lehetek
út szélén eldobott költemény
barátaim hanyatt fektessetek
a többit majd elintézem én

Hodász András

Fotó: Válasz Online / Vörös Szabolcs)

*

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY:
Az írás akkor született, amikor András az Instagramon véglegesként írt a papi szolgálat feladásáról, és a hír végigment az egész magyar sajtón. Csak megjelenés után jöttek információk arról, hogy egyéves betegszabadságra távozik. Az írást azért nem vontam vissza, mert ettől a ténytől függetlenül a lényegét érvényesnek gondolom.

Címkék: hodász andrás